2013. november 24., vasárnap

43.rész: Elmúlt hónapok története

Kedves Olvasók!
Ismételten hoztam a következő részt, és már nincs sok hátra, remélem a blog végezetével is velem tartotok. Ez most egy Louis-Jessi rész lett, remélem tetszeni fog, bár elég rövid lett, de csak ennyit tudtam róla írni.
Jó olvasást xx!

~Louis~
Az elmúlt hónapokban a poklok poklát éltem meg. Jessi kórházba kerülése után minden nap meglátogattam. De persze a koncertek elkezdődtek és ő nem tért magához. Három hónap kómában léte után, mikor bementem hozzá, nem várt fordulat történt:
„Sietve igyekeztem a kórház felé, vártam, hogy végre újra láthassam Őt. Vártam, hogy felépüljön, hogy újra velem lehessen, és, hogy sose engedjem el utána. De nem így történt, bementem a recepcióra, ahol már a hölgy ismeretségünk miatt be is engedett. Szinte futva tettem meg a pár lépést a szobájáig, de Jessinek csak a hűlt helyét találtam. Az ágy üres volt, egyelőre nem volt bent egy újabb beteg. Jessi, a holmija és minden, ami hozzá kötött eltűnt, örökké. Rohantam vissza a recepcióra, de a hölgy még nem hallott a történtekről, miszerint kiengedték volna. Megkerestük hát a főorvost, és hosszas várakozás után tudott ránk időt szakítani. A legrosszabb hír csak akkor ért: Jessi azalatt a három nap alatt mikor távol voltam, felébredt, stabil lett az állapota és saját felelősségére távozott a kórházból. Az orvos szerint sietve távozott, valószínűleg nem akarta megvárni, míg újra találkozunk. Megbántottam azzal, hogy Eleanor odajött hozzám a vendéglőbe. Mert ő azt hitte, hogy őt választottam, szeretem Eleanort, mindig is szeretni fogom, de ami köztünk volt elmúlt, nem lehet helyrehozni, Jessit sokkalta jobban szeretem! Ezt rengetegszer hangoztattam neki, és mégse bízott bennem teljesen. Ennek is a múltja azaz Ben az oka. Az ominózus buli óta nem is hallottam róla, de csak kerüljön a szemem elé…! Senki nem tud Jessi-ről semmit, eddig is csak a baleset miatt láthattam. De most már örökké elvesztettem, csak egy dolgot tudunk róla: hogy Newcastle-ben van.”
Azóta magamba voltam zuhanva, hiába imádok énekelni, most nem tudtam teljes szívemből. A napok összemosódtak, koncertről koncertre jártunk, közben semmi mást nem csináltam csak ettem s aludtam. Bár azt én nem nevezném evésnek, hogy naponta ettem pár falatot, ittam fél litert. Harry is hasonló helyzetbe került az utóbbi hónapokban, így a többiek nem tudtak velünk mit kezdeni. Szánalmasan bénák voltunk, az a három fiú tartott össze minket, ők is nehezen. Amikor Londonban voltunk Niall általában meglátogatta Stephanie-t és helyzetjelentést adott Dorothy-ról, aki elméletileg jól van, de gondolom csak látszat. Ahogy vége lett a turnénak már csak díjátadókra fotózásokra, találkozókra jártunk. A következő albumot már elkezdtük, de még csak pár dal van kész belőle: Story of my life, Diana. Ezeket már a rajongóink is ismerik, szerintem nagyon tetszik nekik. Hamarosan viszont hosszabb időre kell elmennünk, mert a Párizsi divathétre vagyunk hivatalosak. Sok szépséges modell lesz ott, de nem nagyon érdekel, majd megjátszom magam, mint mostanában sokszor.
~Jessi~

Mindent elrontottam, az egész életemet. De nem maradhattam a kórházba, hisz ő nem engem választott. Szeretem őt, de nem tudok vele maradni, ha mást szeret. Pedig én hittem neki, ő volt az egyetlen, akiben bíztam. Visszamentem a családomhoz Newcastle-be, remélve, hogy ott szívesen várnak. Nem így lett, a házuk üresen állt. Amióta nem tartjuk a kapcsolatot, semmit nem tudok róluk, valószínűleg elköltöztek. Ezért muszáj voltam Londonba visszamenni, ami szerencsére elég nagy város, majd megbújok valamelyik szegényebb negyedében. Louis arra úgyse fog járni. Londonban rengeteg lehetőség van, és én igyekszem ezeket kihasználni. Minden válogatásra elmegyek, hátha befutok modellként. De akkor megtalálna Ben és Louis. Ez viszont nem érdekel, most csak a karrieremre fogok koncentrálni, aztán majd lesz, ami lesz.  Éppen az albérleti szobámba ülök az ágyon és a Story of my life-t hallgatom, egyszerűen imádom! Louis szólói annyira csodálatosak, és a klip, megsiratott. Minden nap erre alszom el, megnyugtat, úgy érzem, hogy Louis mellettem van. Azt kívánom, bár megkeresne, bevallaná, hogy szeret és minden szép és jó lenne…

4 megjegyzés: