27.rész: Louis döntése...

Kedves Olvasóim!
Csak chat-en volt időm megköszönni ezt a viszonylag sok oldalmegjelenítést, ezért még egyszer köszönöm. Nagyon jók vagytok. Remélem tetszik a rész és írtok is hozzá. Az előző résznél írt nekem egy lány, amitől nagyon feldobódtam, ezért is lett benne Louis szemszöge. Pipáljatok, szavazzatok, írjatok komit és kövessetek bloglovinon. Nagyon sokat jelent nekem, hogy egyáltalán tetszik-e a történetem nektek, vagy csak úgy magamnak írom. Mindenesetre jó olvasást és élményekkel teli nyári szünetet!!

Mindenki felkészült a vakukra, ezért a szemüveg már a fejünkön volt. Az ajtóban a testőrök sorakoztak és vártak ránk. Felvettem a mankóm és Brook segítségével a hotelbe mentem. A többiek is jöttek mögöttem a saját testőreikkel. A vakuk villogtak, a kérdések záporoztak. Volt aki az arcomba nyomta a diktafont, de én úgy se válaszoltam. Majd ha akarok, elmondok valamit. Nagy nehezen bejutottunk és ide már nem jöhettek be. Paul elintézte a szobákat és mi mindannyian beszálltunk a liftbe majd a harmadik emeletre mentünk.

-A szobabeosztás a következő: Stephanie és Dorothy a 108-as szobában, Louis és Harry a 109-es szoba, Zayn, Liam és Niall tiétek a 110-es szoba. A testőrök és én is a ezen a folyosón fogunk lakni, szóval ne hangoskodjatok. Most pedig mindenki foglalja el  szobáját, fél óra múlva az ebédlőben találkozunk, majd miután megebédeltünk,lesz egy kis szabadidőtök.-mondta Paul és a szobájába ment. Kinyitottam az ajtót és egy csodás lakosztályba kerültem. Istenem minek nekünk ennyire jó hely? Stephanie is le volt fagyva mit ne mondjak. Lepakoltuk a bőröndöket és hátradőltünk a franciaágyon. A ruhákat nem fogom kipakolni, mert úgyse leszünk itt sokáig. Mivel még volt egy kis időnk átmentünk a fiúkhoz körbenézni. Először Harry-hez mentünk. Ők is az ágyon feküdtek és pihentek.

-Látom ti is kényelembe helyeztétek magatokat.-mondtam vidáman. Odamentem hozzá. Ő felemelte a kezét, hogy segítsek felkelni, és én felhúztam volna, ha ő nem húz magára.

-Na jó mi inkább magatokra hagyunk.-mondta Louis és mindketten kimentek a szobából.

-Kár, hogy nem egy szobában vagyunk.-mondtam szomorúan.

-Attól még átjöhetsz.-mondta Harry.

-De itt van Louis!-mondtam a kelleténél hangosabban.

-Majd átküldöm a fiúkhoz.-mondta.

-Nem-nem. Ez az ő szobája nem szeretném innen elpaterolni.-mondtam.

-Rendben, de majd írok este.-mondta Harry. Még átmentünk a másik szobába is körülnézni, de mivel már idő volt ezért mentünk. Én a mankómmal battyogtam el a liftig, majd miután leértünk, az ebédlőbe mentünk. Paul és a többiek már ott voltak. Mi is helyet foglaltunk közöttük és miután kihozták az előételt hozzá is fogtunk. Az az ízvilág leírhatatlan. Nagyon finom volt, ez a szálloda maga a tökély. Miután a főétellel is végeztünk én már nem kértem desszertet, mert már nem fért belém. Niall ette meg az én sárgarépatortámat. Louis-nak is nagyon ízlett, ezért kért még egyet. Mivel már mindenki végzett felálltunk az asztaltól, megköszöntük az ételt, és csendben távoztunk. Két óra körül járhatott az idő. Az ebédlőből a hallba mentünk, ahol a testőrök valami gyorséttermi ételt ettek.

-Miért nem jöttetek be ti is enni?-kérdeztem Brook-ot.

-Nem vagyok oda az éttermekért annyira.-mondta.-Mellesleg ő itt Matt, Louis testőre, Austin, Zayn testőre, Bart, Liam testőre, Bill, Niall testőre és Bob Harry testőre akivel már találkoztatok.Srácok ő pedig itt Dorothy Harry barátnője.-mondta. Mindannyian intéztek felém egy "szia"-t.

-Sziasztok.-mondtam és mindegyikőjükkel kezet fogtam.-Örvendek a szerencsének.-Miután megismerkedtünk, mindenki arra ment amerre akart. Én körbenéztem az udvaron és megláttam a medencét. Nagyon gyönyörű volt, egyből Niall-re gondoltam. Írtam is Stephanie-nak, hogy hívja le medencézni. Én nem tudtam fürdeni, ezért egy árnyékban lévő  napozóágyra ültem és pihentem. Lejött Niall és Stephanie és amikor Niall meglátta a gitár alakú medencét nagyon örült. Egyből fejest is ugrott benne és úszkált. A többiek is kijöttek és nagyon jól érezték magukat. Csináltam róluk pár fényképet is a telefonommal. Igaz én nem fürödtem, de azért jó volt látni a többiek hülyeségét. Mivel már eleget fürödtek ezért kijöttek és odajöttek hozzám. Persze én se maradhattam szárazon, ezért kaptam egy kis vizet. Felmentünk a szobáinkba és amíg Stephanie öltözött én kinéztem az erkélyre. Egy kisebb tömeg állt ott és ahogy kiléptem egyre hangosabbak lettek. Kissé paráztam tőlük, de azért integettem nekik és lefotóztam őket. A még nagyobb hangzavart nem tudtam mire vélni, de aztán hátulról megölelt valaki, aki kétségkívül Harry volt. Stephanie és Niall is mellettünk termett. A fiúk szobájából pedig Louis, Zayn és Liam jött ki. Buzdították a rajongókat, hogy hangosabbak legyenek és persze teljesítették a kérésüket. Integettünk még egy párat és bementünk. Nagyon kitartóak voltak, még fél óra múlva is lehetett őket hallani. A koncert kilenckor, a próba pedig hatkor lesz. Fél hatra már a buszban kell lennünk, hogy odaérjünk. Még előtte el kell készülnöm, szóval már nincs sok szabadidőnk.Összegyűltünk az egyik fiú szobába és hülyéskedtünk.

Hamar eltelt az idő, ezért Stephanie-val elmentünk készülődni. Nem nagyon válogattam, mert úgyse én leszek a sztár, nem nekem kell a legjobban kinéznem. Felvettem egy mintás rövidnadrágot, egy farmer ujjatlant és egy topánkának az egyik felét. Felkötöttem a hajamat és egy kis táskába pakoltam pár fontos dolgot. Fújtam magamra a kedvenc parfümömből és már kész is voltam. Még tíz perc volt indulásig ezért lementem a hallba. Leültem egy fotelba és vártam a többieket. Hamarosan megérkezett Brook ezért vele beszélgettem.

Már letelt a tíz perc, de a többiek még nem voltak itt. Felmentem hozzájuk lifttel és a legtöbben még javában készülődtek.

-Siessetek, mert már indulnunk kéne. Harry még fel sem öltöztél?-kérdeztem meglepetten.

-Nem tudom mit vegyek fel.-mondta. Istenem most komolyan vegyek elő neki ruhát? Hát oké. Kivettem egy barna kockásinget egy fekete nadrággal és megvártam míg felöltözik. Nem nagyon zavarta, hogy bent ülök. Hamar elkészült, megigazította a haját és már mehettünk is.Siettünk mert nem akartunk elkésni. Paul és a többiek már ott voltak és ránk vártak. Gyorsan Brook mellé álltam és a buszhoz mentünk. A napszemüvegemet már nem volt időm felvenni, ezért kiégett a szemem. Lehet lett rólam pár értelmes kép, de nem érdekel. A lényeg, hogy felszálltunk a buszra. Elfoglaltuk a helyünket és fél óra út után már a stadionnál voltunk. Ismét testőri kísérettel mentünk be a hátsó bejáraton. A többi dolgozó -köztük Lou is- már ott volt és várták a fiúkat.

-Sziasztok !-köszönt oda a fiúknak, akik már siettek is próbálni. -Hello csajok! Mi újság veletek?-kérdezte.

-Szia. Megvagyunk.-mondta Stephanie.

-Szia Lou. Hát a lábammal ellentétben én is jól vagyok.-mondtam nevetve. Lou a lábamra nézett majd ijedten nézett vissza rám.-Semmi komoly csak magassarkúban futottam és egy gödörbe lépve kibicsaklott. De kiderült, hogy eltört.

-Jobbulást. Minek futottál magassarkúban?-kérdezte értetlenül. Közben odajött hozzánk Lux is és egy-egy öleléssel köszöntött minket.

-Hát mondhatni vészhelyzet volt. Egy fontos ember után futottam.-mondtam. Eszembe jutott Jessica és Louis.

-Rendben de azért máskor óvatosan. -mondta.Lux jól elszórakoztatott bennünket. Nagyon aranyos. Megnyugtattam, hogy nincs semmi komoly baja a lábamnak meg ilyesmi. A fiúk már javában próbáltak és remekül ment nekik. Lou végig velünk volt és beszélgettünk. Hamar eltelt az az idő. amíg a fiúk felénekelték a dalokat. Rápillantottam a telefonomra és meglepődve néztem, hogy már nyolc óra is elmúlt. A koncert csak kilenckor kezdődik. A fiúk lejöttek a színpadról. mert a közönséget most engedték be. Lou elküldte őket öltözni és kicsit igazított rajtuk. Abban az egy órában a fiúk alig tudtak pihenni. Miután mindennel készen voltak, odajöttek hozzánk. Harry-től csentem egy csókot és sok sikert kívántam neki. Még öt perc volt hátra. A színpad mögé mentek és a felvonóra álltak. Ebben az utolsó percekben rögzítették a füleseket, Niall felvette a gitárját és már kész is voltak. A dallam elindult és mire a fiúk felértek a Torn első sorai elindultak és Liam énekelni kezdett. A nézők egyre hangosabbak voltak és meg lehetett süketülni. Nagyon élveztem a koncertet, ahogyan a többiek is. Hátulról sikerült pár fotót csinálnom, amik jól sikerültek. Hamarosan a twitter is televolt a koncert képeivel.

Az arénát betöltötték a rajongók és a fiúknak nagyszerű érzés lehet, hogy ennyi ember szereti őket. A nézők velük együtt énekelték a dalokat és ez remek még nekem, kívülállónak is. Miután az összes számot elénekelték az albumról, jöhetett a hülyéskedés. Lejött egy vászon amire kivetítettek kérdéseket és a fiúk megválaszolták. Voltak érdekesek is, amiken mindenki jót nevetett. Még fél óra volt a koncertből és a fiúkon már látszott, hogy nagyon fáradtak.  Miután kibohóckodták magukat és menniük kellett, elköszöntek és lejöttek a színpadról.  Akinek VIP jegye volt, az találkozhatott a fiúkkal és csinálhatott velük képet. A legtöbben Harry és Niall volt a lányokkal, hol puszilták, hol pedig ölelték a rajongókat. Kicsit rossz volt nézni, de ezt el kell viselni. Éjfél is elmúlt amikor beültünk a buszba és a szállodába mentünk. Észrevettem, hogy nem jött velünk Louis, de nem törődtem vele, mert tudtam hol van...

~Louis~

Eldöntöttem. Elmegyek Eleanor-hoz és megbeszélem vele a dolgokat. Az hogy csak barátok vagyunk nem azt jelenti, amit a múltkor csináltunk. Vagy együtt vagyunk, vagy pedig legyünk barátok. A mostani helyzet nekem nem tetszik. Taxiba ültem és bediktáltam a címet. Már máskor is voltam Eleanor-nak ezen a házán. Remélem a többiek nem fognak keresni, mert nem akarom, hogy megtudják. Majd ha valami lesz,azt elmondom nekik, de ezt nem. A rövid utat kifizettem és a házhoz mentem. Biztos, hogy bemenjek? Készen állok én erre? Kisebb gondolkodás után becsöngettem és vártam. Az ajtó kinyílt és Eleanor állt előttem. Végignéztem rajta és nagyon csinos volt, mint mindig. Beengedett a házába és helyet foglaltunk a nappaliban. 

-Nem tudtam mire vélni a cetlit amit nálam hagytál, ezért eljöttem megbeszélni.-mondtam.

-Igazából én se tudom miért hagytam ott azt a papírt, de akkor úgy éreztem muszáj. Nem tudom mi van most köztünk, de ez nem normális.-mondta ki amit én is gondoltam.

-Szerintem se normális, de nem tudom mit tehetnénk. Megbeszéltük, hogy barátok leszünk, de ez több annál. Viszont kevés egy rendes kapcsolathoz. Ez már nem lesz olyan mint régen. Elrontottuk és viselnünk kell a következményeket. -mondtam.

-Én is így gondolom, de én ezt nem bírom. Szeretlek és nem tehetek ellene semmit. Nem könnyű az érzéseimet elfelejteni, ha ennyire népszerűek vagytok és mert ennyit látlak. -Meglepődtem, annyit azért nem lát engem élőbe, de mindegy. Talán még mindig ilyen erősek az érzései?

-Rendben, hát próbáljunk meg csak, hangsúlyozom csak barátok lenni. Néha találkozgatunk, meg minden, de ha mégse akkor el kell egymást felejtenünk. Nem tehetünk mást, már nem tudnánk együtt lenni, azok után amit tettünk.-mondtam. Már menni készültem, de inkább maradtam. Közben csörgött a telefonom és Paul hívott. Muszáj volt felvennem. Lecseszett amiért nem jöttem velük, de elmondtam, hogy egy barátomnál vagyok. Kissé megnyugodott és letette. Bár nagyon fáradt voltam, mégis úgy érzem egy jót beszélgettünk Eleanor-ral. Hajnalban jöttem el onnan és mentem taxival a szállodába. Mivel zárva volt a szoba és nekem nem volt kulcsom, kénytelen voltam felhívni Harry-t. Beengedett és mellettem pedig kisliszolt Dorothy. Az ő szobájukból pedig Niall távozott. Inkább nem gondoltam semmi rosszra. Megígértem Harry-nek, hogy reggel mesélek. Még tisztáznom kell a dolgokat Jessi-vel.Miután gondolkodtam az érzéseimen nagy nehezen elaludtam. Holnap biztos nagyon fáradt leszek...