17.rész: Minden rosszban van valami jó...

Kedves Olvasóim!

Örülök, hogy majdnem megvan az 1100 oldalmegjelenítés:) Eddig három rendszeres olvasóm van, aminek nagyon örülök, de még nyugodtan lehetünk többen. Olvassátok el az új részt, remélem tetszeni fog. Írjatok megjegyzéseket is.

Jó olvasást: Encix :*

Néha-néha egymásra pillantottunk, elmosolyodtunk és újra visszanéztünk a tengerre...

Annyira jó volt csak ülni Harry mellett és nézelődni. Egy időre elfelejtettem az élet nehézségeit. Harry elhozott ide, ebbe a másik világba ahol minden tökéletes. Ahol csak ketten vagyunk.
 Már éjfél körül lehetett, amikor visszamentünk a szállodába. Elvégeztük a teendőinket és egymás karjaiban aludtunk el. 
A nyaralás utolsó előtti napján -ismét- fáradtan ébredtünk. Ennek ellenére is remekül éreztem magam. A mai napot is Harry tervezte meg, szóval aszerint fogjuk az időnket eltölteni. Még nem árulta el, hogy mit csinálunk de már most várom. Megreggeliztünk és elkészültünk. A part mentén sétáltunk egy ideig, majd Harry a kikötő felé vitt. Már nagyon izgultam, hogy itt mit fogunk csinálni. Végül egy motorcsónakhoz vezetett. 

-Szállj be.-mondta egyszerűen Harry. 

-Csak miattunk béreltél egy motorcsónakot?-kérdeztem meglepetten és boldogan amikor beszálltam.
-Nem, ez az enyém.-mondta. Saját motorcsónak?! Oké, hát legyen. Végül ő is beszállt és beindította a motort. Nagyon gyorsan szeltük a hullámokat. A hajam csak lobogott a szélben. Remek volt. Felfedezőútra indultam, ezért lementem a kis lépcsőn ahol egy nagyobb szobába érkeztem. Itt volt egy kisebb bár ami mögött a konyha volt és egy nappali részleg is, ahol kanapé és szekrények voltak. Nagyon szép volt. Kicsit leültem a kanapéra, aztán visszamentem Harry-hez.  Melléültem és figyeltem, hogy mit csinál. Szinte már profin tudta irányítani.
-Mikor vetted?-kérdeztem,  mert tényleg érdekelt.
-Miután befutottunk a fiúkkal azután valamivel, körülbelül másfél éve.-mondta a kielégítő választ.
-Sokat szoktad használni?-kérdeztem.
-Elszoktam rakni egy garázsba, most is úgy hozattam ide. A fiúkkal már jó néhányszor használtuk.-válaszolt, majd megállt a víz közepén és beinvitált a nappaliba. 
-Biztos, hogy csak így a tenger közepén megállunk?-kérdeztem félénken.
-Igen, nyugi, van GPS, majd visszatalálunk.-mondta, majd megcsókolt. Leültünk a kanapéra és szánk tovább folytatták a táncukat. Egyre vadabb lett csókunk, Harry felállt és kihúzta a kanapét ágynak. Már majdnem rárakott az ágyra, de én megláttam valamit rajta. Elváltam tőle és jobban megvizsgáltam a ruhadarabot. Egy női fehérnemű. Dühbe gurultam és hozzávágtam.
-Te ezen akarod velem, amin már másik nővel is voltál? Ez undorító!-kiáltottam és kirohantam. Persze, hogy pont most nem tudok elvonulni, hogy egyedül emésszem meg a történteket. A fedélzet egy eldugottabb részére telepedtem le és elkezdtem könnyezni. Persze hamarosan Harry megtalált és magyarázkodni kezdett, arról, hogy nem tudja hogyan került ide. Meg, hogy ő ide soha nem hozott nőt. Körbe-körbementünk, nem akartam, hogy hozzám érjen. Addig "kergetett", míg megcsúsztam és a vízbe estem. Kicsit még merültem le a vízben, mert félelmemben még úszni is elfelejtettem. Majd egy kéz megfogott és felrántott. Természetesen Harry volt. 
-Nem nyeltél vizet? - kérdezte aggódva.
-Nem - mondtam kurtán.
-Máskor ne merj ilyet csinálni, kitudja milyen bajod esett volna a tenger közepén?! - mondta.
-Szerinted direkt estem a vízbe? - kérdeztem dühösen, majd lementem a nappaliba és kerestem valamit amibe törölközhetnék. Találtam is egy törölközőt, majd ahogy az ágyra pillantottam, újra eszembe jutottak az előzmények. Most már ezért is dühös lettem, újra bevágtam a hisztit és leültem a motorcsónak elejére. 
Harry halk léptei után, leguggolt mellém és fejem felé fordította, hogy beletudjon nézni szemembe.
-Még mindig haragszol?-kérdezte szomorúan. Fejem lehajtottam és vállam megrántottam. -Jól van, akkor visszaviszlek a szállodába. Én meg majd alszok a kanapén.-mondta és elindult. Nem nagyon figyeltem, de arra lettem figyelmes, hogy egy szigetnél megállunk, Harry odajön és segít kiszállni a csónakból.
-Azt mondtad, a szállodába viszel.-mondtam értetlenül.
-Hát most nem oda vittelek.-mondta egyszerűen. Majd elindultunk a sziget belsejébe. Közben kiderült, hogy ez egy lakatlan sziget, vagyis, hogy nem nagyon járnak erre emberek. Már egy ideje barangoltunk, amikor Harry megállt egy fánál.

-Csukd be a szemed kérlek.-mondta. Én eleget tettem kérésének és vártam. Majd odajött hozzám és felsegített a fára. Felültünk és elkezdtünk beszélgetni.

-Kérlek nézz le oda.-mutatott az előttünk lévő kis tisztásra amibe bele volt rajzolva, hogy "BOCSÁSS MEG NEKEM. SZERETLEK♥". Meghatódótan néztem vissza Harry-re és megöleltem.

-Eredetileg csak azt akartam odaírni, hogy szeretlek, de megbántottalak.-mondta szomorúan.

-Te a nyaralás programjait előre kitervelted?-kérdeztem.

-Persze, mindent amit a nyaraláson csináltunk előre megterveztem.-mondta, nekem pedig a boldogságtól már könny szökött a szemembe.

-Figyelj Dorothy. Az a ruha lehet, hogy egy lányé, de mással sosem voltam ott együtt. Nem tudom, hogy került oda de hidd el nem történt semmi.-mondta és láttam rajta, hogy őszinte.

-Nem is tudom igazából miért reagáltam így. Hisz bármi történt ott az nem rám tartozik, akkor még nem voltunk együtt, szóval nem vonhatlak felelősségre. Köszönöm, hogy ismét megmentettél.-mondtam és újra megöleltem. Még rengeteget beszélgettünk, főleg a kapcsolatunkról és azt hiszem, hogy ez a kis vita jót tett a kapcsolatunknak. Minden rosszban van valami jó. Mikor megéheztünk elindultunk a csónak felé, de útközben találtunk banánfát ezért nehezen, de tudtunk szedni banánt. Végül nem másztunk vissza a fára, hanem a parton ültünk és beszélgettünk. Ne felejtsük el, hogy bújócskáztunk is. Nagyon jó volt újra gyereknek lenni, ott ahol senki sem lát minket, még a média sem.  Csak sötétedés előtt távoztunk, hogy még időben a szállodába érjünk. Érkezésünk után elvégeztük a napi rutin teendőinket és még kicsit beszélgettünk, majd elaludtunk...

~Stephanie~

Elmesélném az eddigi napok szörnyűségeit. Először is miután a fiúkhoz mentem, kaptam egy lecseszést Liam-től, amiért szó nélkül elmentem. Kiderült, hogy Niall még az eltűnésemet is bejelentette. Azt hitték valami történt, vagy hogy már nem szeretem Niall-t és ezért elmentem.  Megmagyaráztam a dolgot, de még így is dühösek voltak. Egy pár napig még tűrnöm kellett a szúrós pillantásokat majd Niall megenyhült és elfogadta bocsánatkérésem. A többiek is kezdtek normálisan viselkedni velem. Niall-nek főztem minden nap kiengesztelésül. A szerelmes pár holnap este jön haza. Dorothy-nak majd mindent elmesélek. Addig minden percet Niall-lel töltök, mert turné lesz és anyuékkal még nem beszéltem meg, hogy itt maradhatok, nem hogy még turnéra is menjek. Dorothy érkezése után fel is hívom őket. A kezembe akadt egy újság a címlapján Niall-el amikor a rendőrségre megy:

A One Direction szépfiúja, Niall Horan a mai nap folyamán a rendőrségen járt. Barátnőjét már napok óta nem láttuk. Lehet, hogy szakításuknak oka az volt, hogy Niall csúnya dolgokba keveredett? Pontos információkat még nem árult el, de hamarosan kiderítjük a történteket. Aj-aj Niall ezt nem gondoltuk volna. 

Istenem, miattam azt hiszik, hogy rossz ügyei vannak. Milyen szánalmas vagyok. Azt hiszem még egyszer bocsánatot kell tőle kérnem. Szegény most, hogy érezheti magát. Csak a bajt hozom rá. Pár könnycsepp gördült végig arcomon, majd letöröltem őket és Niall szobája felé vettem az irányt. Benyitottam, de Niall nem volt ott. Kimentem a kertbe megkeresni, de sehol sem találtam. Nem csak ő, de a többiek is eltűntek. Elővettem a telefonom és tárcsáztam is.

-Hallo!-szólt bele drágám és kissé megnyugodtam.

-Szia Niall. Annyit szeretnék kérdezni, hogy hol vagytok, csak mert mindenki eltűnt.

-Itt vannak a többiek is, mindjárt hazamegyünk. Szeretlek Kicsim, szia.-mondta és lerakta. Vajon hol lehetnek? Kiültem a teraszra és napoztam. Fél óra múlva megérkeztek a többiek és kérdőre vontam őket.

-Sziasztok, merre jártatok?-kérdeztem.

-Szia.-mondta Niall és megcsókolt.-csak egy kicsit bevásároltunk, meg találkoztunk egy csapat rajongóval akiktől alig tudtunk megszabadulni.-mondta a végét nevetve. Félrehívtam Niallt a szobájába, közben pedig vittem magammal az újságot. 

-Niall, láttam ma ezt az újságot, és szeretnék még egyszer bocsánatot kérni, mert most azt hiszik, hogy rossz ügyeid vannak. El kell mondanom a médiának, hogy csak miattam mentél oda.

-Stephanie, már elfogadtam a bocsánatkérésedet és nem kell elmondanod, higgyenek amit akarnak, úgysincs   rá bizonyítékuk, hogy rossz ügyeim lennének.-mondta és érzelmesen megcsókolt. Hittem neki, hogy tényleg megbocsátott ezért hanyagoltam is a témát. Dél felé járt az idő ezért megebédeltünk és kiültünk a kertbe pihenni. A nap további része azzal telt, hogy a kertben beszélgettünk és élveztük a nyár minden egyes percét. Majd késő este elmentünk aludni. 

~Dorothy~

Az utolsó nap reggelén fitten ébredtem. Harry még aludt, ezért halkan megreggeliztem. Hagytam neki egy üzenetet és elmentem futni. A tengerparton levettem a papucsomat és élveztem ahogy a meleg homok hozzáér a talpamhoz minden egyes futólépésnél. Közben zenét hallgattam. Ezért nem hallottam meg, amikor egy csapat újságíró odajött hozzám. Kivettem a fülhallgatót a fülemből és egyből hozzám vágtak vagy öt kérdést. Nem akartam úgy benne lenni a tv-ben, hogy dühösen leordítom a fejüket az újságíróknak, ezért türelmesen válaszolgattam néhány kérdésre. Volt persze olyan kérdés amiért szívesen beleüvöltettem volna a kamerába, de nem tettem. Nem akartam ezt a szép napot elrontani. Nem akartam, hogy Harryt és magamat is megalázzam. A nemtetsző kérdéseket válasz nélkül hagytam, elköszöntem és tovább hallgattam a zenét.Egy fél óra múlva visszatértem a szobánkba és Harry-t az erkélyen találtam. 

-Jó reggelt.-mondta és csókkal köszöntött.

-Jó reggelt, egy csapat újságíró megrohamozott.

-Láttam és nagyon jól kezelted a helyzetet.-mondta és elöntött a büszkeség. Na jó nem vagyok egoista.

-Próbálkoztam, bár volt pár kérdés amitől megőrültem, de azokat hagytam a levegőben lógni.

-Jól tetted, milyen kérdés volt az?-kérdezte.

-Volt olyan, hogy Harry hol van, nem vagytok már együtt?-utánoztam az újságírók hülye hangját.-Vagy, hogy ki volt az a férfi akivel valamelyik éjszaka a szállodába mentem, megcsallak-e és még sok alaptalan kérdés.-mondtam és a történtek felhozása ellenére is próbáltam erős maradni. 

-Rendben, ezek a kérdések teljesen alaptalanok ezért jobb is, hogy nem kezdted magad kimagyarázni.-mondta, odajött hozzám és megölelt, de végül kibújtam öleléséből és a fürdő felé vettem az irányt.

-Muszáj letusolnom, öt perc és jövök.-mondtam és a fürdőbe mentem ahol a víz alá álltam és hagytam, hogy a forró vízcseppek lefolyjanak rólam. Közben átgondoltam az elmúlt több mint két hét történését és abban egyetértettem magammal, hogy az életem fenekestül felforgott. Harry Styles barátnőjeként nem is vártam mást. Az ő hírneve rám is átszállt, ami nem zavart, de próbáltam nem törődni vele, hogy szinte minden lépésünket figyelik. Az öt percből végül vagy tíz perc lett, ezért sietősen felöltöztem, majd Harry karjai közé vetettem magam. 

-Össze kéne csomagolni.-mondtam szomorúan.

-Rendben, összepakolunk és utána még lesz rengeteg időnk arra, hogy együtt legyünk.-mondta és elkezdtük a pakolást. Hamarosan be is fejeztük, ezért kicsit korán, de megebédeltünk és kimentünk a partra. Egy árnyékosabb helyen találtunk egy padot, ezért leültünk egymással szemben és beszélgettünk. Közben rengetegszer váltottunk csókot, amit örömmel tettem meg. Újságírókat nem láttam, csak néhány lesifotóst akik a bokorba bújva várták a megfelelő pillanatot amikor lekaphatnak minket. Ez a pillanata akkor jött el, amikor Harry felkapott és együtt begázoltunk a vízbe, majd ruhástul lemerültünk. Mikor feljöttünk csak nevettünk egymáson és kicsit a napra álltunk megszárítkozni. Nem érdekelt, hogy a ruhám átlátszott a víztől, hogy a hajam csurom vizes, a lényeg az volt, hogy Harry-vel lehettem. 3 óra környékén felmentünk a szobánkba és átöltöztünk. Uzsonnához láttunk, majd a reptérhez mentünk taxival. Előtte még elintéztük a motorcsónak elszállíttatását. A reptéren átestünk az ellenőrzéseken, majd vártuk, hogy a repülőnk megérkezzen. Hamarosan fel is szállhattunk és vártuk, hogy ismét Londonba legyünk...