58.rész: Játékos készülődés

Kedves Olvasók!

Megérkeztem az új résszel, kicsit hosszabb lett, mint a múltkori, de remélem elnyeri a tetszéseteket. Igyekszem sietni a következővel, remélem várjátok. Hamarosan sajnos vége ennek a blognak. Jó olvasást xx L*encii.~ 

Izgatottan keltem ki az ágyból, nagyon vártam a mai napot. Először is, mert délelőtt korcsolyázni megyünk, este elvisz vacsorázni Harry és utána pedig irány a Bruno Mars koncert! Felvettem a köntösömet és miközben a zsebembe csúsztattam a telefonom, letrappoltam a lépcsőn. Facsartam magamnak egy pohár narancslevet, majd bekaptam pár falatot és a nappaliba mentem. Anyuék már kora reggel elindultak Írországba wellneselni. Leültem a kanapéra, írtam Harry-nek egy szokásosabbnál hosszabb és aranyosabb üzenetet, majd bekapcsoltam a tv-t, és mivel nem volt kedvem a híreket hallgatni, ezért valami természetfilmet néztem. Azt hiszem a cápákról szólt, bár nem nagyon figyeltem. Hirtelen csöngettek, én pedig sietve mentem ajtót nyitni. Ki lehet ilyen korán? – gondoltam magamba. Kinyitottam az ajtót, miközben összehúztam magamon a köntösömet a hirtelen jött hideg miatt. Felnéztem és a nagy csapatot láttam magam előtt, beöltözve, mindenki kezében egy pár korival. Még Stephanie s velük volt, nem is gondoltam, hogy ilyen korán felkel.

- Egy pillanat – Tartottam fel ujjamat, miközben visszahajtottam az ajtót, és felrohantam a gépemért. Lejöttem és kattintottam róluk egy képet, majd beengedtem őket.

- Komolyan egy kép miatt fagyoskodtunk? – kérdezte tetetett felháborodással Louis. 

- Olyan viccesen álltatok ott, muszáj volt lekapnom – mondtam, majd nyomtam egy gyors csókot Harry szájára és felsiettem elkészülni. Gyorsan felvettem egy bélelt farmert, kötött pulcsival, elővettem a legvastagabb sálamat és kesztyűmet, majd miután feltettem egy kis sminket, lesiettem a lépcsőn. Nem is kellett mondanom, hogy helyezzék magukat kényelembe, mindenki letelepedett a kanapéra egy pohár narancslével, szendviccsel, illetve Niall esetében kettővel. Felvettem a téli bakancsomat, kabátomat és nyakam köré tekertem a sálamat, majd előhalásztam a szekrény aljáról a korimat, még gyorsan a nyakamba vettem a fényképezőgépemet, és indulhattunk is. Két autóval mentünk. Kicsit izgultam, mivel nem igazán korcsolyáztam eddig. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy itt mennyiben különbözik egy jégpálya, attól, ami nálunk van. Idegesen kattogott az agyam, nem akartam elesni, és főleg azt nem, hogy lekapjon egy őrült rajongó. Harry láthatta rajtam, hogy ideges vagyok, ezért végigsimított combomon, ezzel megnyugtatva engem. Kedvesen rámosolyogtam, majd összekulcsoltam ujjainkat és a tájat kezdtem kémlelni. Hamarosan oda is értünk, és miután mindenki kiszállt, csapatban indultunk el a pálya felé. Kíváncsian néztem körbe, majd megpillantottam a pályát, és állam a földet verte. Óriási volt, akkora amekkorát el se tudtam volna képzelni. Mindenütt szerelmes párok siklottak kézen fogva, volt, aki viszont a gyerekét tanította korcsolyázni. Félve mentem a többiek után, akik kifizették a belépőt, majd leültünk és felvettük a korcsolyánkat. Bizonytalanul álltam lábra, majd belekaroltam Harry-be és elindultunk a placcra.

Harry egyből megállt velem szemben, majd segített megállni egy helyben. Ezután elindult háttal – igen, ő már ilyen profi - engem pedig húzott maga után. Miután egy kicsit élveztem, hogy nem kell semmit csinálnom, megpróbáltam hajtani magamat, és egészen jól ment. Ijesztő volt a sok kisgyerek, akik csak úgy suhantak mellettem, előttem, mögöttem. Kicsit fura volt nézni, hogy ők már ennyi idősen jobbak, mint én valaha is leszek. Ezután már csak Harry-re koncentráltam, aki mindenben segített. Nagyon édes volt, ahogy ha egy kicsit is megbillentem, már kapott is utánam, nehogy elessek. Miután már egészen jól ment, mellém jött, belém karolt és beszélgetve siklottunk tovább. Élveztem minden percét a napnak. Vidáman néztem körbe, és vettem tudomásul, hogy Stephanie-nak is remekül megy a korcsolyázás. Nem éppen figyeltem arra, mi is van előttem, ezért majdnem nekimentem egy kisgyereknek, de aztán valahogy kitértem előle. Viszont elvesztve az egyensúlyomat, estem rá Harry-re, ezáltal mindketten földet értünk, bár neki jobban fájhatott, mert iszonyatos erővel estem rá. Nevetve álltunk fel, majd én inkább kicsit leültem. Előkaptam a táskámból a fényképezőgépemet és mindenkit lekaptam. Harry az egyedül sikló barátjához, Louis-hoz ment oda, én pedig örültem, hogy szegénynek lesz egy kis társasága. Néhány kisgyerek a közelemben csúszkált, ezért kapva az alkalmon, lekaptam őket a gépemmel. Nagyon jó képek lettek, a kicsik pedig csak örültek, hogy lesz róluk néhány kép. Bár a szülők nem annyira nézték jó szemmel, de ez van. Mosolyogva telepedett le mellém Perrie és Zayn. Nagyon édesek együtt, és ha jól értesültem Zayn már a lánykérésen gondolkodik. 

- Dorothy, te nem mész Harry-hez? – kérdezte meg Zayn.

- Az előbb estünk egy kicsit, aztán inkább hagytam egy kis időre. De legalább tudtam képeket csinálni – mondtam büszkén és megmutattam nekik a képeket. Megígértem nekik, hogy a közös képüket átküldöm, majd én visszamentem Harry-hez. Kicsit bizonytalanul siklottam felé, majd, hogy megálljak erősen belekapaszkodtam, mire kicsit megugrott, majd felém fordult és karját átvetette vállamon. Hárman csúszkáltunk tovább a jégen. Az egész délelőttünket itt töltöttük, majd bementünk egy közeli Starbucksba és mindenki egy forrócsokival a kezében ült be a kocsiba. Harry vezetett, ezért megfogtam az ő poharát is, és elindultunk a házba. Közösen megebédeltünk, majd mivel nekünk volt röpke négy óránk a vacsoráig, ezért leültünk egy filmet nézni. Egy vígjátékot választottunk ki, majd kipattogattunk rengeteg kukoricát és elkezdtük nézni a filmet. Nagyon sokat nevettünk, eszméletlen jó film volt, remek színészekkel. Ezzel elment két óránk, majd előhalásztam a laptopomat, és felmentem az internetre. Csináltam magamnak egy oldalt, majd feltöltöttem pár eddigi képemet. Levédettem a blogot, és így megmaradnak nekem a fájlok, de más is láthatja. Volt egy külön bejegyzésem csak Budapestről, a jégkorcsolyázásról. Nagyon elégedett voltam a végeredménnyel.

- Te engem töltesz fel a netre? – jött a hátam mögül egy hang, mire hirtelen megugrottam. Hátranéztem és Harry kíváncsi szempárjaival találtam szembe magamat.

- Ne töltsem fel? Bocsi, ha kell mindjárt le is szedem őket. Csak gondoltam csinálok egy oldalt magamnak, hátha valakit érdekelnek a képeim és lesz belőle valami komoly – szabadkoztam és már nyomtam is a törlés gombra. Mielőtt megerősíthettem volna, Harry kikapta a kezemből az egeret és megnyomta a ’mégse’ gombot. Értetlenül néztem rá.

- Szívem csak poénkodtam, nyugodtan feltölthetsz rólam képeket, ha ez kell ahhoz, hogy fényképész legyél – mondta és egy puszit nyomott homlokomra, mire elpirultam. Lehuppant mellém a kanapéra és összehívta a többieket.

-- Srácok híresek leszünk – mondta Harry komolyan, mire mindenki furán nézett rá.

- Harry, már azok vagyunk – dünnyögte Niall. 

- Tudom, de híresek leszünk Dorothy képein – mondta és feléjük fordította a gépet. 

- Már ha nem gond, hogy feltöltöttem őket – szabadkoztam, de senkit nem érdekelt, mindenki a képernyőt bámulta, Zayn meg is jegyezte, hogy milyen jól néz ki a képeken. Egoista, nem is kicsit. Ezután a tv-re kivetítve néztük végig az összes képet, amit karácsony óta csináltam. Feltöltöttem mindet a laptopra, és rendszereztem őket. Ezután mivel már tudtam miben megyek a vacsorára, csak fel kellett öltöznöm. Felsiettem Harry szobájába, majd felkaptam egy fehérnemű szettet és bevonultam a fürdőbe. Letusoltam, megmostam a hajamat, majd megszárítottam azt. Fehérneműben mentem ki a szobába és az asztalról elvettem a dobozt. Kinyitottam, kivettem belőle a ruhát. Jobban megnéztem, és olyan az egész mintha vörös rózsaszirmokból állna. Elég rövid, de Harry-től kaptam, tehát ha őt nem zavarja, hogy más mennyit lát belőlem, akkor nekem mindegy. A cipőt is kivettem, ami egy egyszerű fekete magassarkú volt. A táska egy kis fekete kézitáska. Miközben ábrándoztam a ruhámon, kopogtam, és választ sem várva nyitott be valaki az ajtón. Ijedten fordultam meg, és kaptam a kezem magam elé, de csak Harry volt.

- Nem is engedtelek be – mondtam durcásan. Közelebb jött, és elvette kezemből a táskát, majd visszarakta a dobozba.

- Mentségemre szóljon, hogy kopogtam – emelte fel kezét védekezően. Elmosolyodtam, majd kitárta karjait, én pedig befészkeltem magam közéjük. 

- Elmegyek fürdeni, nem jössz velem? – kérdezte egy huncut mosoly kíséretében. Beharaptam számat, nem rossz ajánlat volt, de kicsit húzni akartam az agyát. Csak lehajtott fejjel megráztam a fejem, és felnézve vártam a reakcióját. Elszomorodott, majd erőt véve magán, felemelt, és elindult velem a fürdőbe.

- Harry, ne már én már fürödtem! – nyavalyogtam. Nem eresztett el, ezért inkább hagytam magam. Fél kézzel megnyitotta a csapot a kádban, miközben még mindig ölében tartott. Miután elég mély volt a víz, fehérneműben rakott bele a vízbe. Durcásan üldögéltem, miközben azt figyeltem, ahogyan ő is megszabadul ruhadarabjaitól. Beült velem szemben a vízbe, majd mellkasára vont. Csak hallgattam egyenletes szívverését, miközben ujjaival játszottam. 

- Nem akarod ezeket levenni? – kérdezte meg, miközben a melltartómat birizgálta.

- Te raktál be így a vízbe – mondtam, miközben ő kikapcsolta a melltartómat, és a földre dobta. Pirulva dőltem vissza mellkasára, és vártam következő lépését. Mocorogni kezdett alattam, mire felültem és kinyújtottam lábaim. Mintha csak erre várt volna, megszabadított a francia bugyimtól is. Egy szemforgatással rendeztem le az egészet, majd ügyet sem vetve rá, terültem el rajta. Hirtelen ötlettől vezérelve felkaptam a legközelebbi kezem ügyébe kerülő tusfürdőt – lehet nem Harryé volt, mindegy – majd kinyomtam egy jó adagot felsőtestére és elkezdtem szétkenni. Csábos mosolyával méregetett, majd eszébe jutott valami:

- Nem akarjuk felhasználni a csokit, amit Zaynék-től kaptunk? – kérdezte meg, én pedig bosszankodva válaszoltam:

- Nem, és amúgy is, sietnem kell, mert nem lesz időm készülődni – Azzal felálltam és kimásztam a kádból, majd magamra tekertem egy törölközőt, és kimentem egy új fehérneműért.

- De még meg sem fürdettél! – kiáltott utánam Harry, én pedig mintha meg sem hallottam volna öltöztem tovább. Visszamentem hozzá, és belenéztem reménykedő tekintetébe, majd a tükör elé álltam és elkezdtem megszárítani a hajamat. A fésűvel ügyeskedtem, de „véletlenül” leejtettem, ezért Harry-nek háttal állva hajoltam le érte. Mikor felálltam két erős kar fonódott a derekamra, mire kicsit megugrottam. Feléfordultam és elmosolyodtam látványán. Nem igazán jött zavarba, hogy végigmértem, ezért végigtapogattam kockáin, majd csentem tőle egy csókot és készülődtem tovább. Imádtam az őrületbe kergetni, és azt hiszem ez már sikerült. Végre felvehettem a ruhámat, majd elbűvölve néztem a tükörben magamat. Nagyon tetszett a ruha. Ahogy körbe- körbeforogtam, észrevettem, hogy a hátán a kivágás szív alakú. Harry settenkedett ki a fürdőből, majd hátulról megölelt és egy puszit nyomott kulcscsontomra. Mélyen beszívta illatomat, majd megfordított és alaposan végigmért.

- Eszméletlenül jól nézel ki – mondta elbűvölve, mire én akaratlanul is pirulni kezdtem.

- Azért ne ess túlzásba – mondtam neki, mire csak megrázta fejét, és mosolyogva megcsókolt. Annyira édes ez a fiú! Jobbat nem is kaphattam volna. Nem is értem, hogyan érdemeltem őt ki. Elmélkedésemet megszakítottam és belebújtam a cipőmbe. Belepakoltam néhány dolgot a táskámba, Harry felrakta a nyakláncomat, majd miután ő is felöltözött – nagyon elegánsra vette a formát, fehér ing, fekete öltöny, fekete csokornyakkendő (!) és az elengedhetetlen  bakancsa – beültünk a kocsiba és elindultunk az étterembe. Mosolyogva néztem az elegáns Harry-t, majd leparkoltunk és kezdődhetett a romantikus este.